中文简体A dinamikus viselkedés a csapágy A rendszer közvetlenül összefügg az összetevőinek szerkezeti méreteivel. Ezek a paraméterek jelentős hatással vannak a golyók, a ketrec és a vezetőgyűrű közötti kölcsönhatási mechanizmusokra. Ezenkívül a ketrec és a vezetőgyűrű közötti kölcsönhatás kulcsfontosságú a belső gyűrű dinamikus stabilitása szempontjából. Ezeket a hatásokat részletesen tárgyaljuk. Ezenkívül egy továbbfejlesztett modellt javasolnak az ACBB-k számára, hogy kiküszöböljék a korábbi modellek hiányosságait.
Ez a tanulmány egy integrált dinamikus modellt használ a golyók, a ketrec és az irányítógyűrű közötti kölcsönhatás leírására. Matematikai modellt is biztosít a csapágy dinamikus viselkedésének kiszámításához. Ez a modell új hibakiterjesztési módszereken és morfológiai modellezési módszereken alapul. Hatékonyabb, mint más módszerek. Emellett a csapágygyűrűk dinamikus egyensúlya is megvalósul. Bemutatjuk az elméleti alapokat, és megállapítjuk a kapcsolatot a golyók szögsebessége és a csapágy csúszása között. A kombinált terhelések hatásait is részletesen tárgyaljuk.
A korábbi tanulmányokhoz képest a továbbfejlesztett modell a csapágy pontosabb dinamikus viselkedését éri el. Ezenkívül egy új iteratív algoritmust javasolnak a giroszkópos nyomaték kezelésére. Figyelembe veszi a centrifugális erő hatásait is. Ez a következő lépésekből áll: a csapágyak együttes elmozdulásait kiindulási értékként számítjuk ki. A deformáció szuperpozíciós elvének felhasználásával származtatják őket. A golyók szögsebességét ezután a tiszta gördülési pontok számára utaljuk.
Emellett részletesen tanulmányozzák a forgási sebesség, a radiális terhelés és a futópálya horony görbületi sugarának hatásait is. Az eredmények azt mutatják, hogy a szögérintkező golyóscsapágyak képesek kezelni a radiális és axiális terheléseket. Az M50 csapágyacél végső teljesítményét a hideghengerlés csökkenti. Ez a csökkenés a szénatomok felgyorsult kinetikai diffúziójának tulajdonítható a diszlokáció felé.
Ezenkívül tanulmányokat végeztek a gyűrű eltolódásának a gördülőcsapágyakra gyakorolt hatásáról. Ez a módszer a differenciálcsúszás módszerét alkalmazta. Az eredmények azt mutatták, hogy egy nagy sebességű szögérintkezős golyóscsapágy megfelelő forgatónyomatékot és hőelvezetést tud biztosítani a differenciálcsúszás és a forgócsúszás együttes hatásainak kombinációja mellett.
Figyelembe véve a korábbi modellek hiányosságait, egy továbbfejlesztett modellt fejlesztettek ki, hogy valósághűbb és pontosabb dinamikus viselkedést kapjunk. Ez a modell integrálja a golyók, a ketrec és a koordináló gyűrű közötti dinamikus kölcsönhatásokat. Új hibakiterjesztési módszert is használ a dinamikus modell létrehozásához.
